Egy a maga nemében egyedülálló látványosságot kínál a Beit (Bet) Guvrin-Maresha Nemzeti Park. A mintegy 400 m tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő júdeai dombok sok száz emberi kéz alkotta barlangot rejtenek magukba. A felső kemény kőzet alatti puha, könnyen megmunkálható mészkőrétegbe vájt barlangok az évezredek során az itt élőknek hol életteret, és temetkezési helyet biztosított – de használták a föld alatti – helyenként több tíz méteres belmagasságú üregeket galambtenyésztésre, olajsajtolásra, szőlő-préselésre, raktározásra, vagy éppenséggel búvóhelyként ha a történelem viharai elöl kellett menekülni.
Ma már nehéz eldönteni, hogy a barlangok eredendően kőfejtők voltak, s az ott kitermelt puha mészkő kőzetet a környékbeli építkezéseknél használták fel, vagy eleve barlang-lakások kialakítása volt az itt lakók célja. Egy biztos, sajátos technológia alakult ki az évszázadok során. Első lépésként egy kb. 2 méteres lyukat fúrtak elődeink a kemény kőzetbe, majd a puha réteget elérve harangalakban történt az üreg további mélyítése. A harang-forma adta a statikai biztonságot a beszakadásokkal szemben. Az üreg mennyezetén lévő lyuk a továbbiakban a füst elvezetését szolgálta.
Archeológusok az időszámítás előtti III-II századra teszik az itt feltárt legkorábbi leletek életkorát. A történészek korábbra. A Biblia a júdeai városok között tesz említést Maresháról. A korai zsidó civilizáción kívül a hellén, a romai, a bizánci keresztény és a középkori iszlám kultúra nyomai egyaránt megtalálhatók ebben az ezer barlang alkotta világban.
A park Beit Shemesh és Kiryat Gat között a 35 számú úton érhető el,  a barlangok egy része kerekesszékkel is megközelíthető. A Park legkedveltebb barlangjai, látogatóhelyei:

Sidonian temetkezési barlangok

A Hellenisztikus időszakot idézik a Sidonian temetkezési barlangok. A nyeregtetős, festett, freskókkal díszített fülkék, melybe egykor halottaikat temették Júdea lakói – mai is szinte sértetlen állapotban tekinthetők meg.

Bell Barlangok

Ez idáig több száz harang alakú mészkő barlangot tártak fel a környéken. A nagyobb barlangokat föld alatti folyosók hálózata köti össze. A római korban az itt elterülő települést Eleutheropolisnak hívták, az itt sajtolt olaj, és préselt szőlő messzi földről vonzotta a kereskedőket. A feltárás során több barlangban találtak az archeológusok romai kori technológiát tükröző tárgyakat. (pld: olajsajtoló) Egyik másik, nagy belmagasságú barlang a kitűnő akusztikája miatt napjainkban hangversenyeknek is helyt ad.

Columbaria (colombárium) barlangok

A Mareshában feltárt barlangok egy része (kb 70) columbáriaként töltötte be egykor a szerepét. Ezekben a sajátosan kialakított barlangokban helyenként több száz, összességében mintegy 50 000 galambdúc (columb=galamb) nagyságú fülke található. Manapság vitatott az eredeti kialakítás célja. Eredendően a római kori kultúrákban, és romai kori településeken terjedt el ez a sajátos temetkezési forma, azonban az is tény hogy az ókorban a galambtenyésztés megbecsült foglalkozásnak számított. Elképzelhető, hogy a columbaria eredendően ez utóbbi célt szolgálta. (A galambot áldozati célokra, postagalambként, valamint a húsa miatt is tenyésztették de a galambürülék, mint szerves trágya is keresett cikknek számított az ókorban.)

foto: Cvi BenGalil

Beit Guvrin Nemzeti Park ( גן לאומי בית גוברין-מרשה ) honlapja